Sziasztok! Ez most egy elég rövidke előzetes lesz, de remélem nem bánjátok! Főleg, hogy szinte semmi izgalmas nincsen benne... Na majd a fejezetbe! Szóval az előzetes:
Miután Rosalie kiment a szobából én fogtam magam és a könnyeimmel küszködve, leültem az ágyamra. A karjaimmal úgy fontam át magam, mintha szét akarnék esni. Mintha egy hatalmas lyuk lenne a mellkasomban, ami soha nem látszik megszűnni.
Szóval itt van Rose. Ez azt jelenti, hogy a többiek is? Nem, nem hiszem.
Hiszen nem számítok nekik. Nekem, pedig most idegeneknek számítanak.
Hihetetlen, de Rosale mellett biztonságban érzem magamat. A bizalmat nehéz kiérdemelni, főleg, ha elvileg az illető azt valamikor a régmúltban elvesztette… azt hiszem…
Csak arra lettem figyelmes, hogy újonnan érkezett vendégem besiet a szobájába, majd átkarol, és nyugtató szavakat suttog.
-Rose… -próbáltam értelmes mondatokat kinyögni a sírásom ellenére…
-Sss, nyugi Bella, most már minden rendben lesz. Itt vagyok –mondta.
Friss holnap, remélem tudtok addig várni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése