Rohantam és csak rohantam. Élveztem a száguldást. Imádtam, ha a szél játszik a hajammal. Amint a szél az arcomba fúj.
Beleszagoltam a levegőbe és egy kellemes illatot hozott felém a szél. Hegyi oroszlán. Ez az amire most szükségem van.
Újra futásnak eredtem és meg is pillantottam a prédámat.
Megindultam felé, amikor valaminek nekiütköztem. Hideg, és kemény volt. Tehát vámpír. Az ütközéstől több métert repültünk. Több fa is kárát látta.
Felültem és újra azzal a szempárral találtam szembe magam, mint a suli parkolójában.
Ő is ugyanolyan döbbenten nézett rám, de előbb kapcsolt. Odarohant hozzám, és a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen.
El is fogadtam. Amint felálltam leporoltam magamat. Rám is fért.
-Szia öhm bocsánat, a nevem Edward Cullen. Téged láttalak ma a suli parkolójában, igaz? –kérdezte.
-Igen én pedig… -kezdtem, de nem tudtam végigmondani, mert belenéztem azokba a szemekbe.
-Bella, ugye? –hát ezt meg honnan tudja?
-Igen, Bella Swan. Ezt honnan tudod? –kérdeztem.
Holnap friss!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése