-Na mi az öcsi? Hol hagytad Alice –t és a Te Bellácskádat? Csak nem megették őket a ruhák? Nem is tudtam, hogy egy ruha meg tudja ölni a vámpírt –erre csak a szememet forgattam.
Mivel nem volt jobb dolgom, ezért leültem a zongora elé, és játszani kezdtem. Méghozzá Bella altatóját.
Fogalmam sincs, hogy hányszor ismételtem meg, hogy mennyi ideje zongorázhattam.
Hirtelen támadt egy remek ötletem arra, hogy hogyan is hódítsam vissza Bella szívét.
Alice lépdelt mögém.
-Először mérges lesz, de majd megbékél –mondta. -Én addig felhívom a virágosokat! –közölte Alice.
-Rendben, de ne túlozz! –mondtam neki.
Levetettem magam a gép elé és már kerestem is a megfelelő oldalt, remélve, hogy ezzel kiengesztelhetem, legalább egy kicsit…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése